Zrinyi Dorica Zrínyi Dorica a szigetvári várat élete végéig védelmező Zrínyi Miklós (1508-1566) és a szintén horvátországi illetőségű családból származó Frangepán Katalin (1525 körül-1561)leánya. Batthyány III. Boldizsár felesége, házasságukat 1566. január 30-án kötötték. Leveleiből kiderül, hogy férjével bensőséges viszony fűzte össze. Dorica a házias teendőkben serénykedő főúri asszonyok közé tartozott. Ezen feladatok egyik legfontosabbika különböző kenőcsök, főzetek kész

Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva Az osztrák-cseh eredetű családból származó asszony 1607-ben lépett házasságra Batthyány II. Ferenc cel (1573-1625). Rendkívül okos, gyakorlatias, ugyanakkor temperamentumos nő volt. A főúri családok asszonyaira jellemző módon orvoslással is foglalkozott és ez tette már korában is ismertté. Híres patikája, jól felszerelt patikája volt, a gyógyfüvek ismeretében, orvosságok készítésében való jártassága különleges volt. Lobkovicz Poppel Éva a pro

Formentini Auróra Az itáliai és ausztriai eredetű családból származó Formentini Auróra Katalin 1632-ben ment hozzá a nemrég katolizált, fiatal, ambíciózus Batthyány I. Ádám hoz (1610-1659).Férjével a legtöbb időt Németújváron töltötték, ugyanakkor a magyarul nem tudó Auróra feltehetőleg anyósa, Lobkovicz Poppel Éva (1585-1640) miatt is jobban szeretett a fényesebb, kényelmesebb, pezsgőbb társasági együttlétre lehetőséget adó Bécsben időzni. Auróra a róla fennmaradt egyetle

Batthyány Erzsébet A protestantizmust képviselő Lobkovicz Poppel Éva mellett a család XVII. századi történetében a katolikus vallásnak is volt hozzá fogható emblematikus képviselője, mégpedig éppen az ő lánya, Batthyány Erzsébet, a katolikus hitre áttérő Ádám testvére. Férje, Erdődy III. György tárnokmester. Sándor fiuk mellett három leány is született tőle, akik mindhárman apácák lettek. Hogy ezt az életutat választották, abban bizonyára nagy szerepet játszott anyjuk pél

Batthyány-Strattmann Eleonóra Eleonóra a XVII. század végének francia-Habsburg háborúiban rendkívül fontos hadszervezési és diplomáciai szerepet betöltő udvari kancellár, Theodor Athlet Heinrich Freiherr von Strattmann (1637-1693) lányaként lett Batthyány II. Ádám felesége. Az Eleonóra apjától örökölt hitbizománnyal kerül a családba, pontosabban a hercegi ág legidősebb tagjához a Strattmann név is. Eleonóra, a bécsi közbeszéd szerint " die schöne Lori" ("a szép Lori") - az

Eszterházy Filippine Eszterházy Filippine Esterházy VI. Ferenc (1683-1754) és Pálffy Mária Szidónia lánya, 1756-ban ment feleségül a vállalkozásairól, hajókísérleteiről ismert Batthyány Tódor hoz. Egybekelésük egy volt a magyarországi katolikus arisztokrácia prominens családjai közti kapcsolatokat szorosabbra fűző számos esküvő közül. Filippine, úgy tűnik, teljes jogú partnernek számított férje életében, akire számított szerteágazó vállalkozásaiban, ügyleteiben, legyen szó a

Batthyány Lajosné Zichy Antónia 1848-49-es tragikus sorsú miniszterelnökének, Batthyány Lajos volt felesége, házasságukat 1834-ben kötötték. A vezető szerepet játszó, markáns ellenzékiséget képviselő férj politikájával Antónia (vagy ahogy a vele érintkezésben állók szólították: Tony) teljesen azonosult és támogatását korának lelkes honleányaként a külsőségek terén is erőteljesen kinyilvánította. Ennek az asszonyi segítségnek, abban a világban, ahol a politikai összeköttetés

Batthyány I. Ferenc Batthyány I. Ferenc a család történetének első részletesebben ismert életrajzú szereplője, felesége Svetkovics Katalin volt. Horvát bán, ugyanakkor a család törzsterülete az ő idejében tevődik át a horvát és dél-dunántúli részekről az ország nyugati határára. Részt vett a Dózsa-féle parasztfelkelés leverésében, valamint a mohácsi ütközetben, a jobb szárny vezérletét bízták rá. A mohácsi csatavesztés után rövid ideig Szapolyai Jánoshoz pártol, majd I. Ferdi

Batthyány III. Boldizsár Batthyány III. Boldizsár a család történetének egyik legnevezetesebb szereplője. Szülei Batthyány Kristóf (?-1570) és Svetkovics Erzsébet voltak. Francia és németalföldi tanulmányi útjáról az ország egyik legműveltebb főuraként tért haza, nyolc nyelven beszélt. Már szüleit is protestánsként lehet elkönyvelni és Franciaországban töltött két év alatt, (1560-1562) az ott dúló katolikus-hugenotta polgárháború élményei is a protestantizmus iránti elkötelez

Batthyány II. Ferenc Vannak feleségek akik inkább férjük miatt lehetnek ismertek, talán az ellenkezőt lehet elmondani Batthyány II. Ferencről, akinél nagyobb hírű szereplője történelmünknek felesége, Lobkovicz Poppel Éva (1585-1640). Batthyány III. Boldizsár és Zrínyi Dorica gyermeke. Protestáns szellemben nevelkedett és apjától eltérően róla határozottan kijelenthető, hogy a reformáció kálvini ágának volt képviselője. Vallási felfogása nyilvánvalóan mutatkozik meg az általa

Batthyány I. Ádám Batthyány II. Ferenc és Lobkovicz Poppel Éva gyermeke, a család történetének meghatározó szereplője. Legfontosabb döntése életének, amikor Pázmány Péter lelki útmutatása mellett alig húsz éves korában katolizál. 1630-ban II. Ferdinándtól kap grófi címet és ekkortól kamarásként szolgál a bécsi udvarban. Erős akaratú anyja akarata ellenében nemcsak a vallás kérdésében járta a maga útját: az elszegényedett, itáliai eredetű családból származó Formentini Auróráva

Batthyány II. Kristóf Batthyány I. Ádám és Formentini Auróra fia, huszonévesen, 1657-58-ban tesz európai utazást (Itáliában, Svájcban, a Német-Római Birodalomban jár), melyről az inasa által készített napló alapján van részletes tudomásunk. A kor főurai között meglehetősen tipikusnak számító peregrináció - gondoljunk Batthyány III. Boldizsár francia útjára -egyszerre volt zarándoklat, tanulmányút, diplomáciai küldetés, amely során az ifjú megismerhette és elsajátíthatta más o

Batthyány II. Ádám Batthyány II. Kristóf és Palocsai Mária fia. Apjával vett részt a török oldalán végzett akciókban. I. Lipót 1684-ben megkegyelmezett apjának és lemondása után fia, II. Ádám vehette át a dunántúli főkapitányi tisztséget. A török kiűzését eredményező háborúnak aztán ebben a minőségben kiemelkedő hadvezére lesz. Részt vette a legfontosabb harcokban, ott volt 1686-ban Buda visszavételénél, szerepet játszott Székesfehérvár és Kanizsa visszafoglalásában. Feltehet

Batthyány Lajos nádor Batthyány Lajos Ernő Batthyány II. Ádám és Strattmann Eleonóra fia, testvére a hadvezér Károly (1697-1772). A cseh arisztokrata családból származó Kinsky Teréziával (1700-1775) 1717-ben kötött házasságot, akitől négy fia is születik. Viszonylag korán elhunyt, a török elleni visszafoglaló háborúban aktív szerepet játszó, a családi tulajdont hódoltsági szerzeményekkel gyarapító apja, valamint további birtokokat szerző anyja révén hatalmas gazdagság örököse

Batthyány Károly József herceg Batthyány Károly Hunyadi Jánoshoz, Hadik Andráshoz, Görgey Artúrhoz fogható formátumú, példátlan módon figyelmen kívül hagyott szereplője korábbi hadtörténelmünknek. Batthyány Lajos nádor öccse, Batthyány II. Ádám és Strattmann Eleonóra fia,a családi hagyományoknak megfelelő katonai pályát futott be. Míg testvére a hátországban volt a monarchia támasza, Károly a harctéren. Batthyány Károly több háborújában harcolt, de legnagyobb szerephez éppen

Batthyány József érsek Batthyány Lajos és Kinsky Terézia (1700-1775) második fiúgyermeke, a nádor kedvenc fia. A humán és természettudományok egyaránt érdekelték, szónoki tehetsége már korán megmutatkozott. Az egyházi és világi jog tanulmányai végeztével határozta el, hogy a papi pályára lép. 1759-ben erdélyi püspök, 1760-ban kalocsai érsek lett, 1776-tól haláláig esztergomi érsek (a korabeli viszonyok szerint Pozsonyban székelő), ami azt jelenti, hogy a században egyedülálló

Batthyány Ignác Batthyány Ignác a magyar művelődés és kultúra további fejlődését megalapozó XVIII. századi egyházfejedelmek fontos képviselője. Batthyány Ignác a család grófi ágának abból a pinkafői alágáról származik, amelyik majd Batthyány-Strattmann László (1870-1931) személyében fogja a hercegi címet megörökölni. Apja Batthyány Imre (1707-1774), anyja Anna Sauer von Krosiagh zu Ankerstein (1720–1764). A papi pályára lépő Ignác 1780-tól 1799-ig volt erdélyi püspök, a csalá

Herceg Batthyány-Strattmanna Fülöp Batthyány Fülöp az utolsó nemzeti nádor, Batthyány Lajos dédunokája, a hercegi címet nagyapján Batthyány Ádám Vencelen (1722-1787) keresztül, apjától Batthyány Lajos Józseftől (1753-1806) örökli. Anyja Pergen Márta Erzsébet (1755-1815). Fiatal korában nevelésében a legnagyobb szerepet egy jezsuita atya, bizonyos Fuxhoffer József játszotta. Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, a vasi insurgensek ezredes-kapitánya. Részt vett az 1809-es

Batthyány-Strattmann Gusztáv Batthyány Gusztáv az igazi világfi arisztokrata típusának megtestesítője volt. Batthyány Antal József (1762-1828) és Roggendorf Cecília fia. A 48-as szabadságharcban jelentős szerepet játszó testvérével, Kázmérral (1807-1852) külföldön, Bécsben, Milánóban tölti gyermekkora nagy részét. Gusztáv fő tartózkodási helye a 30-as évektől London és Anglia lesz, de 1849-ig többször is megfordul és huzamosabb ideig tartózkodik Magyarországon. 1838-ban nagya

Batthyány Kázmér Batthyány Antal József (1762-1828) és Roggendorf Cecília gyermeke, Batthyány Tódor unokája, fivére Batthyány Gusztáv (1803-1883). A család másik ágáról származó és meglehetősen távoli rokon Batthyány Lajossal együtt az 1848-49-es szabadságharc jelentős szereplője. Az anya gyermekeik fiatal éveiben hunyt el. Megfordul a hazai birtokokon is, de fiatal korában a legtöbb időt külföldön Bécsben és Milánóban tölti. A nagykorúságot elérő Kázmér fő tartózkodási helye