Kultúrális termékek
Tony - színdarab
„Szeressétek egymást és tiszteljétek atyátok emlékét…”
Mi történik egy asszonnyal, amikor a történelem kivégzi a férjét – de nem tudja megtörni a lelkét?
A TONY nem pusztán színházi előadás.
Megrendítő, felemelő és katartikus utazás egy nő szívébe, aki a nemzet egyik legtragikusabb pillanatában is megőrizte hitét, méltóságát és tartását.
Gróf Zichy Antónia, gróf Batthyány Lajos felesége nem csupán a mártír miniszterelnök özvegye volt. Ő volt az a nő, aki végigkísérte férjét a fogság sötét napjain át egészen a kivégzésig – és aki a legmélyebb személyes tragédiából is erkölcsi példát formált.
Az előadás a börtön falai közé vezet. A várakozás, a rettegés, a remény és az elkerülhetetlen búcsú pillanatai elevenednek meg. De a színpadon láthatjuk egy asszony belső erejét, egy feleség hűségét, egy édesanya felelősségét és egy magyar nő rendíthetetlen tartását és hitét.
A zene és az emlékképek finoman, mégis elementáris erővel kísérik Tony útját: a boldog házasság éveitől a végső búcsúig. A darab üzenete ma talán erősebb, mint valaha:
amikor minden összeomlik körülöttünk, akkor mutatkozik meg igazán, kik vagyunk. Tony arra tanít bennünket, hogy a méltóság nem vehető el. A hit nem zárható börtönbe. A hazaszeretet nem végezhető ki.
Az előadás egyszemélyes irodalmi estként és többszereplős színházi változatban is bemutatható, minimális technikai igénnyel, minden alkalommal élő közönségtalálkozóval zárulva – mert ez a történet nem lezárt múlt, hanem ma is élő kérdés: mit kezdünk a ránk bízott örökséggel?
Előadják: Horváth Lili, Jászberényi Gábor, Tordai Teri
Rendező: Tollár Mónika
Zeneszerző: Grósz Arthur Valentin
Producer: Batthyány-Schmidt Margit
A darab technikai ridere az alábbi linken érhető el.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot
Angyalkert - színdarab
gróf Brunszvik Teréz életének története
Egy nő, aki nem fogadta el, hogy a sorsa előre meg van írva és hitt abban, hogy a gyermeknevelés a nemzet jövője.
Egy nő, aki 250 év távlatából is formál bennünket.
Az előadás Brunszvik Teréz életét idézi meg – azt a rendkívüli asszonyét, aki az első magyarországi óvodák megalapításával örökre megváltoztatta a gyermeknevelést. Születésének 250. évfordulóját az UNESCO-val közösen ünnepelve tisztelgünk öröksége előtt.
Az ANGYALKERT személyes hangon mesél. Nem csupán a történelmi alakot mutatja meg, hanem az embert: a kételyekkel küzdő, önmagával szemben is szigorú, folyamatosan fejlődni vágyó nőt. Naplóinak gondolatai életre kelnek a színpadon, és közel hozzák hozzánk Terézt – nem piedesztálra emelve, hanem hús-vér, érző emberként.
Ő volt az, aki felismerte: az első évek döntik el, milyen felnőtté válik a gyermek. Saját vagyonából nyitotta meg az első kisdedóvót. Később az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában is szerepet vállalt. Halálakor már több mint 80 óvoda működött az általa lefektetett elvek szerint – ezek voltak az „Angyalkertek”.
Miközben kora a nőket elsősorban feleségként és háziasszonyként képzelte el, ő bizonyította: a nőknek joguk van tanulni, alkotni, intézményeket létrehozni – és történelmet formálni.
Életútját olyan szellemi kapcsolatok is gazdagították, mint a világhírű zeneszerző Ludwig van Beethoven, aki nemcsak zenével, hanem emberileg is hatott rá, valamint pedagógiai példaképe, Johann Heinrich Pestalozzi.
A nevelés teszi az embert – és az ember a hazát.
Felemelő, inspiráló és gondolatébresztő előadás, amely arra hív, hogy merjünk nagyot álmodni – mert egyetlen elszánt nő is képes nemzetek jövőjét alakítani.
Az előadás 50 perces, két szereplős könnyed, szórakoztató, utaztatható produkció, amelyben a zene különleges szerepet kap: Beethoven művei és Grósz Arthur Valentin kompozíciói kísérik végig Teréz útját.
Előadják: Kakasy Dóra és Gulyás-Hermann Sándor
Rendező: Grósz Arthur Valentin
Zeneszerző: Cseh Judit
Producer: Batthyány-Schmidt Margit
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot
Boldog Batthyány-Stratmanna László – dokumentumfilm
„Szegények orvosa”
Az Orvosok hercege – Boldog Batthyány-Strattmann László című, 50 perces dokumentumfilm a 20. század kiemelkedő magyar hercegorvosának életét és örökségét mutatja be.
A „szegények orvosaként” ismert szemész több mint harmincezer műtétet végzett, és több ezer ember látását mentette meg – gyakran ellenszolgáltatás nélkül.
Nemesi rangja ellenére polgári hivatást választott: kórházat alapított, vagyonának jelentős részét a rászorulók gyógyítására fordította, életét pedig a hit, a család és az önzetlen szolgálat határozta meg.
A Magyar Batthyány Alapítvány közreműködésével készült alkotás különlegessége, hogy a hercegorvos alakját családi visszaemlékezésekből építi fel: dédunokája, Batthyány Boldizsár járja végig az életút fontos helyszíneit – Dunakilitit, Köpcsényt, Körmendet, Felsőörsöt és Budapestet –, miközben megszólalnak az unokák és a ma élő fiatal orvosok is, akik példaképként tekintenek rá.
A film címében és üzenetében is megjelenik jelmondata: „Hűséggel és szeretettel.” Ez a két szó vezette életében, és ma is iránytűként szolgálhat mindazok számára, akik a gyógyítást hivatásként és szolgálatként élik meg. Batthyány-Strattmann László életművét 2003-ban ismerte el az Egyház: boldoggá avatását II. János Pál pápa végezte el. A 20. évforduló évében készült dokumentumfilm nemcsak történelmi portré, hanem hitvallás is: bemutatja, miként fonódott össze nála az orvostudomány eszközeivel végzett gyógyítás és a lélek szolgálata.
A dokumentumfilm méltó emléket állít annak az embernek, aki valóban „orvos volt a hercegek között és herceg az orvosok között”.
A film bemutatását követően lehetőség nyílik pódiumbeszélgetésre.
Rendező: Kis-Stefán Mónika
Producer: Batthyány-Schmidt Margit
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot
Szabadságharc mécsesei
roll-up kiállítás
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc történetében rendre feltűnnek a hazafias honleányok alakjai, ám a nők egyéni és kollektív szerepvállalásának átfogó bemutatására ritkán nyílik lehetőség.
A Szabadságharc mécsesei című roll-up kiállítás célja, hogy tematikus formában állítson emléket azoknak a zászlóanyáknak, katonafeleségeknek, ápolásszervezőknek, ápolónőknek és honvédnőknek, akiknek hősiességéről a történetírás sokszor csak szűkszavúan emlékezett meg.
A tárlat a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójához kapcsolódva jött létre és a Magyar Batthyány Alapítvány és a Magyar Női Unió együttműködésében valósult meg, partnerségben a Katonai Emlékpark Pákozd, a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet, a Görgey Kör, a Magyarok Európában Egyesület és a Magyar Történelmi Társulat közreműködésével.
A kiállításon olyan példamutató nőalakok elevenednek meg, mint Zichy Antónia, Meszlény Terézia, Kossuth Zsuzsanna vagy Lebstück Mária – nők, akik a harctéren, a sebesültek ápolásában vagy a családi háttér biztosításával járultak hozzá a nemzet ügyéhez. A férfiak mellett és mögött állva, sokszor saját életüket is kockáztatva vállaltak szerepet a szabadságért vívott küzdelemben. A tárlat célja nem csupán az emlékezés, hanem annak tudatosítása is, hogy a család, a hűség és az összetartozás ereje a történelem legnehezebb pillanataiban is megtartó erő volt.
A roll-up kiállítás és a hozzá kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés méltó megemlékezés a 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot
Bankárok grófja c. könyv
Batthyány Ádám önéletrajzi kötete
A Bankárok grófja című kötet Batthyány Ádám rendkívüli életútját tárja az olvasó elé.
A főnemesi családból származó gróf nagyapja a „szegények orvosaként” ismert Batthyány-Strattmann László volt, rokoni szálak fűzik a mártírhalált halt Batthyány Lajos miniszterelnökhöz is.
Pályafutása – számos felmenőjéhez hasonlóan – a közgazdaságtan felé vezette. Nyelvtudása, diplomáciai érzéke, diszkréciója és szakmai felkészültsége nemzetközi karriert alapozott meg számára: élete jelentős részét külföldön töltötte közgazdászként és pénzügyi tanácsadóként. Sorsfordító találkozása Antall József miniszterelnökkel azonban hazahívta Magyarországra, ahol tanácsadóként, diplomata rangban szolgálta az országot. Később saját brókercéget alapított, és visszavásárolt több családi birtokot.
A „bankárok grófjaként” is emlegetett Batthyány Ádám önéletrajzi kötete Szajlai Csaba tollából, a Noran Libro Kiadó gondozásában jelent meg. A könyv nem csupán egy arisztokrata életút személyes történeteit meséli el, hanem betekintést nyújt a rendszerváltás politikai és üzleti kulisszatitkaiba is – a Visegrádi Négyektől a privatizáció kérdéséig.
Életének vezérfonala a családi címer jelmondata volt: „Fidelitate et fortitudine” – „Hűséggel és bátorsággal.”
A kötet tanúsága szerint ez a hitvallás nem csupán múltidézés, hanem ma is érvényes iránytű: a név kötelez, az örökség pedig felelősséget jelent.
A könyv az alábbi linken megvásárolható:
Batthyány uradalmak
roll-up kiállítás
1716-ban, háromszáz évvel ezelőtt helyezte át a Batthyány család magyarországi uradalmainak igazgatási központját Körmendre. A jubileum alkalmából a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum vándoroltatható időszaki kiállítással emlékezett meg a történelmi eseményről.
A Batthyány uradalmak című kiállítás célja az volt, hogy az egykori uradalmi települések lakói megismerhessék közös múltjukat és azt a gazdasági–közigazgatási rendszert, amely évszázadokon át összekötötte és meghatározta történelmüket. A vándorkiállítás 13 roll-up installáción mutatta be a Batthyányak kiterjedt birtokrendszerét, kiegészítve eredeti dokumentumokkal és tárgyi emlékekkel.
A tematikus egységek egy család- és uradalomtörténeti bevezetőt követően sorra vették a Batthyányak ausztriai, dunántúli, szlovéniai és horvátországi birtokait: többek között a németújvári uradalmat és magyar tartományait (Csákány, Őrség), a rohonci, szalónaki és borostyánkői birtokokat, a körmendi központú uradalmat, valamint a kanizsai, zalaszentgróti, intai, sármelléki, enyingi, baranyai és más dunántúli jószágokat (Bicske, Mány, Kisbér).
A roll-upok térképes ábrázolásokkal szemléltették az egyes települések helyét az uradalmi rendszerben, bemutatva a nagybirtok gazdálkodási, közigazgatási és jogszolgáltatási funkcióit, valamint az uradalom működtetőit, tiszttartóit és alkalmazottait. A magyar és német nyelvű ismertetők mellett hangsúlyos szerepet kapott a Batthyányak helyi építészeti öröksége, amely ma is őrzi az egykori birtokos család emlékét.
A kiállítás nem csupán történeti áttekintést adott, hanem arra is emlékeztetett, hogy a Batthyány-örökség – épített, gazdasági és szellemi formájában egyaránt – ma is szerves része a Dunántúl és a Kárpát-medence kulturális emlékezetének.
A kiállításhoz kapcsolódva Móricz Péter tart tudományos előadást a kiállítás megtekintését követően.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot