Batthyány I. Ádám (1610-1659)
- 1 nappal ezelőtt
- 1 perc olvasás
Batthyány II. Ferenc és Lobkovicz Poppel Éva gyermeke, a család történetének meghatározó szereplője. Legfontosabb döntése életének, amikor Pázmány Péter lelki útmutatása mellett alig húsz éves korában katolizál. 1630-ban II. Ferdinándtól kap grófi címet és ekkortól kamarásként szolgál a bécsi udvarban. Erős akaratú anyja akarata ellenében nemcsak a vallás kérdésében járta a maga útját: az elszegényedett, itáliai eredetű családból származó Formentini Aurórával (1609-1653) 1632-ben szerelemből köt házasságot. 1633-tól németújvári várából irányította a Dunántúl török elleni katonai védelmét, egyszerre viselve a kanizsai és dunántúli főkapitányi tisztet. 1644-es, a Magyar Királyság területére betörő I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel szembeni harcairól naplót vezetett. I. Ádámban tovább élt nagyapja, III. Boldizsár könyvgyűjtő szenvedélye is. Németújvári könyvtárából sajátos módon éppen az általa távozásra szólított protestáns prédikátorok által hátrahagyott, katolikus szempontból káros vagy eretnek voltuk miatt elkülönített könyvek maradtak meg, elsősorban a birtokra települő ferenceseknek köszönhetően. Kedvenc olvasmányai magyar nyelvű imádságos könyvek voltak. Nagy erőkkel fejlesztette birtokait. Körmendnek 1650-ben ad hajdúprivilégiumot, melynek várát 1654-1657 között építtette át teljesen. Idősebbik fiától, II. Kristóftól (1632-1687) számítjuk a család németújvári hercegi, másként idősebbikágát. Kisebbik fiától, Páltól (1639-1674) a család németújvári grófi, másként ifjabbik ágát számítjuk.
Felhasznált irodalom:
KOLTAI András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén, Győr, 2012.
ÖTVÖS Péter: A németújvári ferences kolostor könyvtára, Vigilia, 1990. 745-748.
Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs