Batthyány Ignác püspök (1741-1798)
- 1 nappal ezelőtt
- 1 perc olvasás
Batthyány Ignác a magyar művelődés és kultúra további fejlődését megalapozó XVIII. századi egyházfejedelmek fontos képviselője. Batthyány Ignác a család grófi ágának abból a pinkafői alágáról származik, amelyik majd Batthyány-Strattmann László (1870-1931) személyében fogja a hercegi címet megörökölni. Apja Batthyány Imre (1707-1774), anyja Anna Sauer von Krosiagh zu Ankerstein (1720–1764). A papi pályára lépő Ignác 1780-tól 1799-ig volt erdélyi püspök, a család hercegi ágáról származó rokonát, Batthyány Józsefet is követve (aki rövid ideig 1759-60-ban volt a tisztségben elődje). Ignác püspökként maradandó hatású lelkipásztori, egyházszervező, kultúrapártoló tevékenységet fejtett ki. Része volt a nevezetes csíksomlyói Mária szoborhoz kapcsolódó csodás történések vizsgálatában, ténykedett a csángók lelki gondozása körül. Legismertebb alkotása a gyulafehérvári püspöki székhelyen alapított, sok ezer kötetes könyvtára, különleges szépségű könyvtártermével egyetemben máig fennmaradt. Számos különleges kódex, könyv, kézirat képezi a könyvtár állományát, benne a „gyulafehérvári sorok” néven ismert, az 1300-as évekből származó magyar nyelvemlék. A püspök hazája múltja iránt érdeklődő történészként is jelentőset alkotott. Fő műve az 1785-ös kiadású Leges ecclesiasticae regni Hungariae (A magyar királyság egyházi törvényei), valamint első tudományos jellegű összefoglalását adta Gellért püspök életművének.
Felhasznált irodalom:
Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs