Herceg Batthyány-Strattmann Fülöp (1781-1870)
- 1 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
Batthyány Fülöp az utolsó nemzeti nádor, Batthyány Lajos dédunokája, a hercegi címet nagyapján Batthyány Ádám Vencelen (1722-1787) keresztül, apjától Batthyány Lajos Józseftől (1753-1806) örökli. Anyja Pergen Márta Erzsébet (1755-1815). Fiatal korában nevelésében a legnagyobb szerepet egy jezsuita atya, bizonyos Fuxhoffer József játszotta. Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, a vasi insurgensek ezredes-kapitánya. Részt vett az 1809-es, nevezetes győri csatában. A magyar kultúra jelentős mecénása és ami talán még fontosabb, birtokai lakóinak életét hozzáértő igazgatással, átgondolt szociális intézkedésekkel jobbá tevő nagyúr. Enyingen a Dunántúl egyik legszebb római katolikus templomát építteti (1838-1840), nyugdíjat, orvosi ellátást, iskoláztatást biztosított, különböző segélyekért lehetett nála folyamodni, birtokrendezést hajtott végre. Ehhez képest emlékművek, utcák gyakorlatilag nem viselik, a csendes munkálkodással a hírverés és frázisok nélkül országot építő "szelíd herceg" nevét. Kevesen tudnak Batthyány Fülöp herceg 50 ezer forintos (Széchenyi István 60 ezer forintos felajánlásával gyakorlatilag felérő) adományozásáról, amit a Tudós Társaság alapításakor, 1826-ban ajánlott fel (Széchenyi naplója szerint éppen az ő ösztönzésére). Uradalmai nyelvének ügyvitelét fokozatosan változtatta németről magyarra. 1812-ben a körmendi vár kertjében talált XIV. századi leletet adományozott a Nemzeti Múzeumnak, valamint felvásárolva Farkas László és Petrédy Antal gyűjteményét (nagyrészt 1819-20-as szombathelyi ásatások római anyaga), azt a Nemzeti Múzeumnak ajánlja. 12 ezer forinttal támogatta az 1808-ban alapított, I. Ferenc király feleségéről, Ludoviceumnak nevezett magyar tisztképző akadémiát. Az 1830-as országgyűlés után gyakorlatilag nem vállalt országos közéleti szerepet. 1848-49-es forradalom idején az aulikus herceg Bécsben tartózkodva foglalt állást a dinasztia és Ferenc József mellett. A gróf életét gyakorlatilag remeteként élte, nem házasodott meg. Fülöp herceget az utóbbi idők történelmi érdeklődése már az őt megillető fényben kezdi láttatni.
Felhasznált irodalom:
Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs