Batthyány Lajosné Zichy Antónia (1816-1888)

Batthyány Lajosné Zichy Antónia 1848-49-es tragikus sorsú miniszterelnökének, Batthyány Lajos volt felesége, házasságukat 1834-ben kötötték. A vezető szerepet játszó, markáns ellenzékiséget képviselő férj politikájával Antónia (vagy ahogy a vele érintkezésben állók szólították: Tony) teljesen azonosult és támogatását korának lelkes honleányaként a külsőségek terén is erőteljesen kinyilvánította. Ennek az asszonyi segítségnek, abban a világban, ahol a politikai összeköttetések a főurak, első vonalbeli politikusok társas összejövetelein a táncestélyek, kaszinó, színház, fogadások formálódtak elsősorban, rendkívül nagy szerepe volt. Batthyány Lajos 1849-es halálos ítélete után, a főúrnak, közéleti embernek különösen megalázó kötél általi halál elkerülése céljából, utolsó látogatásakor a feleség csempészte be azt a kis tőrt, amivel férje sebet ejtett magán, kieszközölve az ítélet golyó általi halálra történő megváltoztatását. A házasságukból született 5 gyermek közül hárman (Emília, Ilona és Elemér) élték meg a felnőtt kort. A szabadságharc után a férj vagyonát elkobozták, viszont a külföldre távozó grófnő megélhetését a Zichy-vagyonból biztosíthatta. 1856-ban tért haza és élete végéig őrizte férjének, Magyarország első miniszterelnökének emlékét.

Felhasznált irodalom:

• Batthyányné – gróf Zichy Antónia, Aradi Vértanúk Emléknapja

• NYÁRI Krisztián: Batthyány két asszonya, index.hu, 2015. október 6.

Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs