Batthyány Lajos Batthyány Lajos gróf a legismertebb Batthyány. Sajátos, hogy ehhez képest nem a család legjelentősebb szereplőit felvonultató, előkelőbb hercegi ágról, hanem a Batthyány I. Ádám(1610-1659) második fiától, Páltól (1639-1674) eredő grófi (vagy ifjabbik) ágról származott, annak is zsigmondi al-ágáról. Szülei Batthyány József Sándor (1777–1812) és a Lomniciai Skerlecz család sarja, Skerlecz Borbála (1779-1834). Apja ötéves korában hunyt el, édesanyjával, a könnyel

Boldog Batthyány-Strattmann László „Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki! Oly sok szívszeretetet adhatok, hisz a szegény betegek oly sok szeretetre vágynak. Adja Isten, hogy az ő dicsőségére sokaknak segíthessek. Megvigasztalhassam őket, s szívüket hozzád vezethessem!” A család grófi ágának pinkafői al-ágáról származó Batthyány-Strattmann László személyes törések és tragéd

Fiume Gróf Batthyány Vince (1772-1827) és Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) mellett, Gróf Batthyány Lajos (1807-1849), Gróf Batthyány Lajos (1860-1951), Gróf Batthyány Tivadar (1859-1931) és Batthyány Ilona egyaránt fontos szereplői voltak Fiume és Magyarország közös történelmének. Gróf Batthyány Vince (1772-1827) a 19. század elején élt és a császári és királyi tanácsos címet viselte. Pályafutása során Esztergom megye főispáni helytartójává és az ausztriai udvari kamara aleln

Prímás Palota, Pozsony A török kiűzése után rendeződő Magyar Királyság fővárosaként lett a Batthyányak fontos lakhelyévé. A XVIII. században nemcsak az ország politikai, hanem egyházi központja is Pozsony lett, így Batthyány József esztergomi érsek fő tartózkodási helye is a város volt, aki Pozsonyban érseki palotát építtet (1777-1781), valamint házat is birtokolt. Pozsony városa az érsek mellett a zsigmondi ágról származó Batthyány Lajos miniszterelnöknekés apjának, Batthyán

Batthyány-kastély, Kisbér 1757-59-ben vásárolta királyi jóváhagyással Batthyány Lajos nádor. A történelmi Komárom vármegyében található. Kastélyát 1770-ben építtette Batthyány Tódor. Itt alapít szövetgyárat is, melynek termeléséhez a gyapjút a környékbeli uradalom 5000-es juhnyája biztosítja. Fontos birtokosa Batthyány Kázmér, akinek idején már jelentős lótenyésztő tevékenységről beszélhetünk a birtokon. Kisbér a gróf 1848-49-es részvétele folytán elkobzásra kerül és 1853-ban

Trautmannsdorf kastélya A Batthyány családnak a Magyar Királyságon kívül, elsősorban Ausztriában is voltak fontos birtokai. Ezek közé tartozik az alsó-ausztriai Trautmannsdorf, melyet 1756-ban szerzett meg Batthyány Lajos nádor. Kastélyában a trónörökösök (a későbbi II. József és II. Lipót magyar királyok) nevelésével megbízott Batthyány Károly hercegnek volt jelentős könyvtára. A család XX. századi történelme során tett ismét szert kiemelkedő szerepre, amikor is a II. világh

Tarcsafürdő 1752-ben vásárolja meg Batthyány Lajos. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén található. Már az 1600-as években híres volt gyógyvizéről, melyet Bécsbe is szállítottak és fürdőjének saját orvosa volt. A XVIII. század folyamán Batthyány Tódor és fia Batthyány Antal József (1762-1828) építik ki a fürdőt és teszik a helyiséget valódi turisztikai helyszínné. Tarcsafürdő gyógyvizéről több tudományos értekezés is készül ebben az időben. A fürdőhely XIX.

Budapest, Dísz tér 3. Batthyány Lajos nádor 1743-ban szerez meg a budai várnegyedben két középkori eredetű házat, melyekből palotát alakít ki. A Várnegyedbe felsétálók a Dísz tér 3. alatti épület kapuja felett ma is megtekinthetik a Batthyány család kőcímerét. A továbbiakban tulajdonosai a Batthyány-Strattmann hercegek. A XIX. századtól bérházként funkcionált, legutoljára 1925-ben Batthyány-Strattmann boldog László herceg modernizálta. Az épületben történt egy hírhedt bűncsel

Siklós vára A történelmi Baranya vármegyében fekvő siklósi uradalmat a török felszabadító háborúk után először szolgálataiért Aeneas Caprara tábornok nyeri adományul. 1726-ban kerül a siklósi uradalom fele adományozásra Strattmann Eleonórának, aki 1736-ban annak egészét megvásárolja Caprara grófnőtől. Vára középkori eredetű. A város birtokosa volt Batthyány Kázmér, aki 1845-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 6. Kongresszusának résztvevőit siklósi várában látta vendégü

Bécsi Batthyány-palota A történelmi Magyar Királyág nyugati felében birtokokkal bíró Batthyány család történelmének egésze során szoros szálakkal kötődik Bécs városához, mind a török hódítás viszontagságai, mind a családnak a Habsburg-dinasztia iránti hűsége és kapcsolata folytán. Az első huzamosabb ideig Bécsben lakozó családtag Batthyány I. Ádám volt a XVII. első felében. A Batthyányak állandó jellegű bécsi tartózkodását palotaépítkezéseivel Batthyány II. Ádám és különösen

Schlaining Vár A ma Ausztriában fekvő Szalónak uradalmát Batthyány I. Ferenc kapta Rohonccalegyütt I. Ferdinánd királytól 1527-ben. Szalónak, ahol már középkorban vár állott, Borostyánkőhöz hasonlóan a XV. századtól 1647-48-ig az osztrák korona zálogbirtoka volt. Batthyány I. Ádám halála után fiai, a hercegi/idősebbik ág ősének számító Batthyány II. Kristóf és az ifjabbik/grófi ág ősének számító Batthyány Pál osztoznak az uradalmon 1662-ben. Az ő unokáik, Batthyány Lajos nádo

Batthyány-Almásy Várkastély A ma Ausztria területén fekvő Borostyánkő uradalmát Batthyány I. Ádám 1644-ben vásárolta meg 325 ezer forintért Königsperg Kristóftól. Az uradalom sajátossága, hogy III. Frigyes 1445-es fegyveres eltulajdonlásától egészen 1647-ig Ausztria részének számított, amikor is döntés történt a Magyar Királysághoz való visszacsatolásról. Batthyány I. Ádám halála után két fia, Batthyány II. Kristóf és Pál között más uradalmakhoz hasonlóan Borostyánkőt is kett

A pinkafői (Pinkafeld) Batthyány-kastély A mai Ausztria területén fekvő Pinkafő a Borostyánkői uradalom 1644-es, Batthyány I. Ádám általi vásárlásával került a család birtokába. Borostyánkő uradalmának 1669-es kettéosztásakor a pinkafői rész került Batthyány Pál és a tőle származó grófi vonal birtokába. Pál unokái között tovább osztódott a birtok a XVIII. században, Pinkafő település pedig közülük Batthyány I. Imrére (1707-1774) esett, aki a grófi vonal pinkafői ágának megala

Batthyány-kastély Bicskén 1607-ben Batthyány II. Ferencnek Lobkovicz Poppel Évával kötött házassága folytán kerül a család tulajdonába. A történelmi Fejér vármegyéhez tartozó Bicskének a nádor által megalapozott kastélyát Batthyány József érsek építteti ki Hild Jánossal, a pesti építkezésről nevezetes Hild József apjával. Batthyány Kázmér birtokigazgatója, a természettudós Nagy Károly (1797-1868) működéséhez köthető az 1847-ben megépülő csillagvizsgáló. Kastélyának lakója vol

Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes 1606-ban Batthyány II. Ferenc kapja adományul a történelmi Vas vármegyében található Körmendet. A török kiűzése után, a Batthyány birtoktest jelentős nyugat-magyarországi gyarapodásával lesz a hercegi ág birtokainak igazgatási központja. Várát Strattmann Eleonóra alakítja át kastéllyá (1712-1717). A Batthyány Lajos nádor által 1746-ban alapított hitbizomány alkotórésze. Batthyány Lajos bécsi mintára építtet lovardát. Ma is meglevő fegyverg

A család birtokait megalapozó Batthyány I. Ferenc kapja I. Ferdinánd királytól 1527-ben Rohoncot. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén fekszik. Rohonc mezőváros a XVI., XVII. században fontos uradalmi központ, kastélyának építtetője Batthyány I. Ádám, 1769-es Körmendre szállításáig a fontos családi levéltár kap itt helyet. A XVII. század második felétől Szalónakhoz hasonlóan a család hercegi és grófi ága osztozik az uradalmon 1746-ig, amikortól is egészében

Németújvár (Güssing) vára 1524-ben II. Lajos király Batthyány I. Ferencnek történő adományozásával kerül a család tulajdonába, a XVI., XVII. században Németújvár a Batthyányak legfőbb központja. Tekinthetjük a család törzsbirtokának, a Batthyány család innen is veszi tagjainak németújvári előnevét. A történelmi Vas vármegyében, a mai Ausztria területén fekszik. Középkori eredetű vár, kastély, a Draskovich-kastély, ferences kolostor és templom is található itt. A templom alatt

Bűnbánó Magdolna-templom A Batthyány család nevét az 1400-as évek elejétől használja, de eredete ennél jóval ősibb. Ezt megelőzően őseiket Kövágóörsinek, vagy egyszerűen Őrsinek hívták. A mai Felsőörs neve 1452-ig Kővágóörs volt, innen az ősi családnév. A XI. századtól bizonyíthatóan ez volt a család ősi fészke. Ennek máig fennmaradt szép épített emléke a felsőörsi Árpád-kori prépostsági templom, melyet ősük, Örsi Miske ispán építtetett. A különleges, helyi permi vörös homokk

Harkány, gyógyfürdő A történelmi Baranya vármegyében fekvő települést is felölelő siklósi uradalmat a török felszabadító háborúk után szolgálataiért jutalmazott Aeneas Caprara tábornok családjától szerzi meg Strattmann Eleonóra. A hagyomány szerint 1823-ban, a környékbeli mocsarak lecsapolásakor egy Pogány János nevű jobbágy lábának meggyógyulásával derült fény a Harkánynál feltörő vizek gyógyító erejére. A településen az akkori birtokos, az európai látókörű Batthyány Antal J