top of page

Batthyány-Strattmann Boldog László herceg (1870-1931)

  • 1 nappal ezelőtt
  • 2 perc olvasás
Batthyány-Strattmann Boldog László herceg prémes kabátban kalappal az ölében
Boldog Batthyány-Strattmann László

„Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki! Oly sok szívszeretetet adhatok, hisz a szegény betegek oly sok szeretetre vágynak. Adja Isten, hogy az ő dicsőségére sokaknak segíthessek. Megvigasztalhassam őket, s szívüket hozzád vezethessem!”


A család grófi ágának pinkafői al-ágáról származó Batthyány-Strattmann László személyes törések és tragédiák árnyékában lett azzá az emberré, aki 1926-ban az előbbi bejegyzést hagyta naplójában. Batthyány II. József György (1836-1897) és Batthyány Ludovika (1843-1882) gyermeke. Ludovika számos gyermeke hunyt el még a gyermekágyban és a feleségétől egyre jobban távolodó apának számos házasságon kívüli kapcsolata lesz. 1879-ben Ludovika újságból értesül róla, hogy férje (már mint evangélikus) elvette anyja társalkodónőjét, a jóval idősebb Kornis Antóniát. Ludovika a történtek után nem sokkal hunyt el, mindössze 38 évesen. László tizenévesen a Bécshez közeli Kalksburg jezsuita gimnáziumban tanul. Problémás magaviseletű diák, orvosi hajlamairól diáktársait a vizsgák előtt enyhén megbetegítő kotyvalékai árulkodnak. 1885-ben Kalocsán tanul tovább, az érettségit, mivel szemtelensége miatt innen elbocsátják, Ungváron kell letennie. Bécsben jár egyetemre, komolyabb elképzelés nélkül, a bölcsészkarra is 1893-ban iratkozik be. Egy felületes kapcsolatból születik gyermeke 1896-ban. Feltehetőleg ez az esemény rázza meg és bírja az orvosi tanulmányok folytatásának céltudatos elhatározására. Az anyáról és gyermekéről (akiből majd tanítónő lesz) élete végéig gondoskodott. 1897-ben hal meg apja, akinek ott van halálos ágyánál és akivel sikerül kibékülnie. 1900-ban végez az orvosi egyetemen. 1898-ban veszi feleségül az erősen vallásos Maria Teresia Coreth grófnőt. A házasságkötés után gazdag gyermekáldás köszönt rájuk. 1905-ben, 4 évesen hal meg első kislányuk, Mizike. Batthyány László ezt követő gyásza során változik a vallást teljességgel megélő emberré. Rögtön az orvosi tanulmányok befejeztével Köpcsényben nyit magánkórházat és szemműtétekre specializálódik. A szegényebb betegek műtétjeit ingyen végezte, rendelőjének híre rohamosan terjedt, már 1903-ban különvonat szállította a pácienseket hozzá. Ha minden igaz, élete végéig 30 ezer szemműtétet hajtott végre. 1915-ben, a királyi jóváhagyás értelmében, Batthyány Gusztáv fiának, Batthyány-Strattmann Ödönnek(1826-1914)halálával, ő örökli a hercegi címet, Strattmann-hitbizományt és nevet. 1916-ban feleségével, Ödön fiával egyetemben belép a világiak számára elérhető ferences harmadrendbe. Az I. világháború viszontagságait áldozatos munkával igyekszik enyhíteni, aVörös Kereszt hadiékítményes első osztályú díszjelvényével is kitüntetik.A trianoni békediktátum alapján Ausztriához csatolt Köpcsényt elhagyja, új kórházát a család hagyományos központjában, Körmenden rendezi be. A hívek lelki épségéért is gondot viselő herceget 2003-ban avatta boldoggá szent II. János Pál pápa. Egész tevékenységére és a család sorsát meghatározó személyére jellemző gesztussal változtatja meg a család címerében szereplő mottót, mely így ekképpen szól: „Fidelitate et caritate", azaz: hűséggel és szeretettel. A Batthyány család valamennyi ma élő tagja 12 gyermeke valamelyikének leszármazottja.


Felhasznált irodalom:


Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs


 
 
bottom of page