Családtörténet - Fiume

Fiume

Gróf Batthyány Vince (1772-1827) és Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) mellett, Gróf Batthyány Lajos (1807-1849), Gróf Batthyány Lajos (1860-1951), Gróf Batthyány Tivadar (1859-1931) és Batthyány Ilona egyaránt fontos szereplői voltak Fiume és Magyarország közös történelmének.

Gróf Batthyány Vince (1772-1827) a 19. század elején élt és a császári és királyi tanácsos címet viselte. Pályafutása során Esztergom megye főispáni helytartójává és az ausztriai udvari kamara alelnökévé is kinevezték. Rendkívüli utazó hírében állt, aki beutazta egész Európát. Számos német nyelvű szaktanulmányt készített, melyek széles körben elterjedtek. 1796-ban a kikötők gazdasági jelentőségéről és a magyar kereskedelemre gyakorolt hatásairól alapos vizsgálatba kezdett, majd 1798-ban egy részletes, átfogó előterjesztésben számolt be tapasztalatairól I. Ferenc császárnak. Feltételezhető, munkájának mérvadó szerepe lehetett abban, hogy az uralkodó elfogadta és szentesítette a Fiume magyar országgyűlési képviseletéről szóló 1807. évi IV. törvénycikket.

Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) a 19. század második felének egyik legmeghatározóbb figurájaként ismert, aki megannyi alkalommal kulcsszerepet vállalt a korszak viharos politikai küzdelmeiben. Többek közt a Magyar Királyság miniszterelnökeként (1867-1871) és az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztereként (1871-1879) tevékenykedett. Részese volt az 1848-49-es szabadságharcnak, miért is Párizsba emigrált, ahonnan csak 1858-ban, amnesztiával hazatérhetett haza. Andrássy hazatértét követően Deák Ferenc köréhez csatlakozott és az ő politikai elveit tette magáévá. A politikai szövetséges megválasztása már csak azért is szerencsésnek bizonyult, mivel 1867-ben Ferenc József éppen Deák javaslatára nevezte ki miniszterelnökké Andrássyt a kiegyezési folyamat egyik legfőbb elemeként. Lánya, Andrássy Ilona, 1882-ben Batthyány Lajoshoz, a későbbi fiumei kormányzóhoz (1892-1896), majd országgyűlési képviselőhöz (1901-1905) ment feleségül.

Gróf Batthyány Lajos (1807-1849) Magyarország történelmének talán egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartható számon. Ő volt az első felelős magyar kormány miniszterelnöke a 19. század elején, és a hosszú reformküzdelem során játszott szerepe révén sikerült Magyarországnak kivívnia alkotmányát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után, az aradi vértanúkkal egyidejűleg, Pesten végezték ki. Bár távol állt a forradalmi irányzatoktól, tiszta hazaszeretettel a jogot, a szabadságot, valamint az ország és nemzet érdekeit védelmezte.

Gróf Batthyány Tivadar (1859-1931) a Fiumei Tengerészeti Akadémián tanult, ami megalapozta tengerészeti szakismereteit, valamint helyi kapcsolatait. 1883-ban a Kereskedelmi Minisztérium fiumei tengerészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki, majd 1884-től az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. igazgatóságának tagja és kormánybiztosa lett. Fő célja az volt, hogy Fiumét egy dinamikus kikötővárossá fejlessze, ösztönözze a független magyar tengeri kereskedelmet, és képviselje a vitorláshajó tulajdonosok érdekeit. Politikai karrierje során országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, és felszólalásaiban következetesen hangsúlyozta a fiumei fejlődés és az ország fejlődése közötti kapcsolatot.

Gróf Batthyány Lajos (1860-1951), a vértanú Batthyány Lajos unokája, rövid diplomáciai szolgálatot követően közigazgatási pályafutását Győr főispánjaként kezdte. Fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzóvá 1892-ben nevezték ki a távozó Zichy Ágost helyére. Számos fontos szerepet vállalt Fiume városának fejlődésében és gazdasági növekedésének előmozdításában. Ő kezdeményezte az új kormányzói palota építését és kikötő bővítését is nagy erőkkel támogatta. Fiume gazdasági és politikai ügyeiben való aktív részvételének köszönhetően széles körű tiszteletet és elismerést szerzett a városban. Batthyány Lajos a kormányzói méltóságot 1896-ig viselte, mikor is Győr város országgyűlési képviselővé választották, majd 1901-ben már Fiume ügyeit képviselte a parlament Képviselőházában.

Batthyány Ilonát (1858–1952) Andrássy Gyula lányát, a kortársak nem véletlenül tisztelték meg a "Fiume szeretett jó kormányzója méltó neje" címmel, mivel kivételesen fejlett, rendkívüli szociális érzékenységgel bírt. Adományaival több helyi intézet működését segítette, új közintézmények létrehozását támogatta, és a kisdedóvodás ügyeket is felkarolta. Aktívan részt vett különböző szervezetek munkájában is és kiállt a nők jogai és jólétének előmozdítása mellett. Mi több, még a vizek és kikötők tisztításáról, valamint fürdőintézetek létrehozásáról sem feledkezett meg. Példának okáért még a nevét viselő "Ilona-fürdő" létrehozásában is hathatósan közreműködött. Élénk társadalmi és szociális tevékenységének egyik legnagyobb elismeréseként még zászlóanyai szereppel is megtisztelték.

Szöveg: Dr. Hurcsán Szabolcs