Batthyány Tódor (1729-1812)
- 1 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
Batthyány Lajos nádor és Kinsky Terézia (1700-1775) harmadik fiúgyermeke. Bátyjával, Batthyány József érsekkel szemben Tódor kimondottan prózai, praktikus beállítottságú volt. Tevékenységének fő vonalát a birtokaihoz kapcsolódó, szerteágazó vállalkozásaihatározták meg (bányászati, fémipari, textilipari),amit jól jellemez, hogy a németújvári uradalom és az ottani vasbányászat irányítását már apja életében átvette. Felesége Eszterházy Filippine (1734-1811), aki élete végéig társa és vállalkozásaiban is segítője volt. Az utókor szemében életének fő művét az árral szembeni hajózás módjának megtalálására végzett kísérletei jelentik, melyek hátterében viszont előbb említett vállalkozásait kell látnunk. A birtokain termelt mezőgazdasági árut a kor viszonyainak megfelelően vízi úton tudta piacra juttatni. Elképzeléseinek távlatait mutatja, hogy bánya- és gyáripari termékeinek értékesítése érdekében Tódor Franciaország felé is tapogatózott. A gróf ezzel a folyami kereskedelemmel összefüggésben szorgalmazta az ország közlekedésének fejlesztését, a Duna és más hazai folyók, hajózhatóságuk optimalizálása céljából történő szabályozását. Az 1770-es években az udvar megbízásából jár el a horvátországi Kulpa egyik hajózható csatornájának kiépítésében. Vállalkozói jellegű mentalitását mutatja, hogy rendkívül költséges, ám végül sikerrel járó kísérletei anyagi hátterének biztosítására társaságot alapít. Kísérletezéseinek képletes megkoronázását újszerű hajóépítési módjára kapott 1793-as szabadalma jelenti. Az 1790-es években Pozsony és Bécs partjainál felbukkanó, mindenféle kívülről látható segédeszköz nélkül haladó, összehasonlíthatatlan kinézetű hajói a figyelem középpontjában álltak.
Batthyány Tódort vállalkozásaiban, célkitűzéseiben bizonyos megszállottság is jellemezte. Erről tanúskodik több ezer kötetes, nagy energiákkal gyűjtött, hazánkban addig egyedülálló módon gyakorlatias, a műszaki, technológiai, ipari tematikára is sajátosan összpontosító könyvgyűjteménye. A könyvgyűjtemény képezte túlnyomó részét az 1838-39-ben Rohoncról, az unoka, Batthyány Gusztáv felajánlásával az Akadémia későbbi könyvtárába került könyvadománynak. Bár tűnhet úgy, hogy Tódor minden idejét le kellett foglalnia vállalkozásaival összefüggő tevékenységeinek, vannak ismereteink politikai megnyilvánulásairól is. A II. József halála utáni, 1790-1791-es országgyűlés idején írt német nyelvű munkában egy a magyar nemesi kiváltságokat negatív színben feltüntető mű cáfolatát adja. Batthyány Tódor nemcsak a politikában hanem a magánéletében sem riadt vissza a konfliktusoktól. A maga útján járó gróf testvérével, József érsekkel is komoly viszályokat folytatott (birtokviták). Nem tudni pontosan milyen oknál fogva haragudott meg fiára, Batthyány Antal Józsefre (1762-1828), becenevén Tonelre, akinek nevét végrendeletében nem is említi. A fiú mégiscsak megörökölte apja javait, igaz jelentős adósságokkal terhelten. Ezen a ponton a generációk közti kapcsolat megszakadásáról is beszélhetünk. Antal József személyét kevéssé ismerjük, élete nagy részét külföldön, Milánóban és Bécsben töltötte, Tódor unokái pedig már szinte nem is tudták, ki volt az ő nagyapjuk.
Felhasznált irodalom:
ENDREI Walter:Batthyány Tódor műszaki könyvtára, Magyar Könyvszemle, 107 (1991), 141-145.
GERT Polster: Die ältere Linie der Familiengeschichte im 18. Jahrhundert. Teil 5: Theodor Graf Batthyäny, Burgenlaendische-Heimatblaetter, 63 (2001), Heft 4, 33-54.
GERT Polster:Theodor Graf Batthyány (1729-1812), In: Die Familie Batthyany: Ein österreichisch-ungarisches Magnatengeschlecht vom Ende des Mittelalters bis zur Gegenwart, Band 1., Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Band 139., Eisenstadt, 2014. 203-222.
Hajóépítő tevékenysége és szabadalma:
ENDREI Walter és TARDY Lajos kísérőtanulmányával: Batthyány Tódor grófnak, a Cs. és kir. Szabadalmazott Hajózási és Hajóépítő Társulat elnökének hajóépítési szabadalma (1793) In: Alpárné SzálaErzsébet
Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs