Vallásturizmus - Rohonc (Rechnitz)

Előkészítés alatt.

Rohonc a Batthyány-birtokok egyik legjelentősebb központja volt, ahol a 17. század közepétől virágzó zsidó közösség élt, és 1649-től már zsinagógával is rendelkezett. A Batthyányak több birtokukon is befogadták a zsidó közösségeket, ezek közül Rohonc, Németújvár, Szalonak és Szentgotthárd emelkedik ki. A Batthyány-birtokokon belül Rohoncon és Németújváron a legrégebbi a zsidó jelenlét: feltételezhetően már a 15. század folyamán is éltek itt zsidók, Batthyány II. Ádám idején pedig újabb betelepítésre is sor került. A közösség a 19. században, Batthyány Fülöp herceg idején élte fénykorát.

A rohonci kastély fénykora Strattmann Eleonóra nevéhez köthető, amikor a nagy hadvezér, Savoyai Jenő is gyakori vendég volt itt. Ugyancsak Rohoncon kapott helyet Batthyány Tódor 25–26 ezer kötetes könyvgyűjteménye is. A folyami hajózással kapcsolatos találmányairól ismert főúr ezt a gyűjteményt 1838-ban a Magyar Tudós Társaságnak adományozta; a könyvanyag technológiai és természettudományos része Magyarország első műszaki könyvtárának számított.

Rohonc a második világháború idején tragikus események színterévé vált: 1945-ben a település határában több száz zsidó munkaszolgálatost gyilkoltak meg, és a családi kastély is elpusztult. Rohonc az útvonalon az interreligiózus múlt, a vallási tolerancia és a történelmi felelősség különösen fontos vallásturisztikai állomása.

Rohonci kastély

Zsidó Hitközség