Családtörténet - Szalónak (Schlaining)

Schlaining Vár

A ma Ausztriában fekvő Szalónak uradalmát Batthyány I. Ferenc kapta Rohonccalegyütt I. Ferdinánd királytól 1527-ben. Szalónak, ahol már középkorban vár állott, Borostyánkőhöz hasonlóan a XV. századtól 1647-48-ig az osztrák korona zálogbirtoka volt. Batthyány I. Ádám halála után fiai, a hercegi/idősebbik ág ősének számító Batthyány II. Kristóf és az ifjabbik/grófi ág ősének számító Batthyány Pál osztoznak az uradalmon 1662-ben. Az ő unokáik, Batthyány Lajos nádor és Batthyány Zsigmond 1748-ban kötnek csereszerződést, melynek értelmében a birtoktest a hercegi ághoz kerül. Ezt az egyezséget azonban Batthyány Zsigmond utódai nagy családi perrel támadják meg, melynek sikerét mutatja, hogy az uradalmat a XIX. században a grófi vonal zsigmondi ágáról származó Batthyány Lajos is birtokolhatja. Az 1848-49-es szabadságharc veresége után a birtok hozzá tartozó fele elkobzásra kerül, másik felét a család 1915-ben adja el. Szalónak részét képezte Batthyány Tódor bányászati komplexumának. A település nevezetes volt a XVII. század óta a városban élő jelentős zsidó lakosságáról, akik a Batthyány család különleges védelme alatt álltak.

Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs