Családtörténet - Budapest

Budapest, Dísz tér 3.

Batthyány Lajos nádor 1743-ban szerez meg a budai várnegyedben két középkori eredetű házat, melyekből palotát alakít ki. A Várnegyedbe felsétálók a Dísz tér 3. alatti épület kapuja felett ma is megtekinthetik a Batthyány család kőcímerét. A továbbiakban tulajdonosai a Batthyány-Strattmann hercegek. A XIX. századtól bérházként funkcionált, legutoljára 1925-ben Batthyány-Strattmann boldog László herceg modernizálta. Az épületben történt egy hírhedt bűncselekmény is, itt esett rablótámadás áldozatául Mailáth György országbíró (1818-1883). A Duna túlpartján, a pesti oldalon is van a Batthyányakhoz köthető palotaépület. A budapesti nagykörúton álló palotát a pinkafői grófi ágról származó Batthyány Géza (1838-1900) építtette a firenzei Strozzi-palota mintájára. A Városligetnek is van kapcsolódása a Batthyány családhoz, területét Batthyány József érsek vette bérbe 1799-ben, aki a ligetnek a mai kialakítottság irányába mutató rendezését is tervbe vette. Rövid ideig a Városliget területe a Batthyány erdő nevet is viselte. A Nemzeti Múzeum épületének helyet adó telek is egy Batthyánytól, Antal Józseftől (1762-1828) került megvásárlásra 1813-ban. Budapest a család történelmében először a XIX. században kiemelkedő jelentőségű központja volt a Batthyányaknak. Otthonának tekinthette Batthyány Kázmér, Batthyány-Strattmann Fülöp herceg, a vitorlázó sport úttörője Batthyány-Strattmann Ödön herceg (1826-1914), valamint a dualizmus korának két vezető politikusa, Batthyány Tivadar (1859-1931), király személye körüli miniszter és Batthyány Lajos István (1860-1951) Fiume kormányzója.

Szöveg: Dr. Hursán Szabolcs