A szepetneki Szent Őrangyalok-templomot 1752-ben szentelték fel, első kegyura Batthyány Lajos nádor volt. A templom különleges értékei közé tartozik sajátos elhelyezésű oltára, valamint a plébánián őrzött Batthyány-kehely és monstrancia. Főoltára gróf Batthyány József esztergomi hercegprímás és bíboros ajándéka, amelyet 1775-ben szállítottak át a rohonci uradalomból. A templom a közelmúltban Boldog Batthyány-Strattmann László mellékoltárral gazdagodott, miközben a másik három

Bűnbánó Magdolna-templom kék ég alatt

Előkészítés alatt. Dunakiliti Boldog Batthyány-Strattmann László szülőhelye. A „szegények orvosaként” ismert szemorvos életpéldája a keresztény szeretetszolgálat hiteles megvalósítása. Szintén itt született testvére gróf Batthyány Erzsébet 1875. december 25-én. A grófnő a ferences világi rend, az úgynevezett „Harmadik rend” lelkes tagja volt. Íróként és műfordítóként vallási témájú műveket publikált, a Ferences Közlöny főmunkatársa volt, és többek között Assisi Szent Ferenc,

Előkészítés alatt. Rohonc a Batthyány-birtokok egyik legjelentősebb központja volt, ahol a 17. század közepétől virágzó zsidó közösség élt, és 1649-től már zsinagógával is rendelkezett. A Batthyányak több birtokukon is befogadták a zsidó közösségeket, ezek közül Rohonc, Németújvár, Szalonak és Szentgotthárd emelkedik ki. A Batthyány-birtokokon belül Rohoncon és Németújváron a legrégebbi a zsidó jelenlét: feltételezhetően már a 15. század folyamán is éltek itt zsidók, Batthyán

Előkészítés alatt. Erdély történelmi püspöki érseki központja. A XVIII. században Batthyány József és Batthyány Ignác is betöltötte a püspöki tisztséget. Batthyány Ignác itt alapította a világhírű Batthyáneum könyvtárat, amely páratlan kézirat-, kódex- és ősnyomtatvány-gyűjteményt őriz. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexek 80%-át. A város ma is kiemelkedő egyházi és kulturális zarándokhely, ahol a tudományos és spirituális örökség egységben jelenik

Előkészítés alatt. Szombathely, Szent Márton szülővárosa, az egyik legrégebbi magyar egyházi központ. Batthyány család a XVII. századtól támogatta a város egyházi életét; 1668-ban Batthyány Erzsébet a domonkos templom újjáépítését segítette, sírköve ma is látható. Az Olad városrészben található a Boldog Batthyány-Strattmann László és a Fatimai Szűzanya tiszteletére emelt templom, amely ereklyehely is. Szombathely ma a Szent Márton-kultusz és a Batthyány-örökség találkozási po

Előkészítés alatt. Ősi katolikus zarándokhely, ahol a csodás gyógyulásokat 1687-től kezdve dokumentálják. Az 1737-es balkáni háborúból behurcolt sikeres hadvezér, a későbbi II. József neveléséért hercegi címet szerző Batthyány Károly is megbetegedett pestisben. Édesanyja, Strattmann Eleonóra fogadalmat tett, hogy a templom építéséhez hozzájárul, ha fia meggyógyul. A csodás gyógyulás pár nap múlva bekövetkezett. A barokk ferences rendház 1739-ben, a templom 1742-ra készült el

Előkészítés alatt. Ludbreghez kötődik Horvátország középkori történetének talán legjelentősebb szakrális eseménye, a Szent Vér csodája. A legenda szerint 1411-ben (valójában valamikor 1407-1408-ban) egy mise közben a kehelyben levő bor valóban Krisztus vérévé változott. A helység a XVII. század végén lett a Batthyányak birtoka. Strattman Eleonóra 1721-ben ajándékozta a templomnak azt a drágakövekkel díszített augsburgi ereklyetartót, amelyben a Szent Vér ereklyét ma is őrzik.

A XVI. század második felében a Batthyányak németújvári udvara a Budai királyi udvartól megfosztott Magyar Királyság nyugati részének kiemelkedő kulturális központja volt. A Batthyány család ebben az időben a reformáció áramlatához csatlakozott, így Németújvár egyúttal a protestáns műveltség bástyája is lett. A különleges műveltségű Batthyány III. Boldizsár egyedülálló, franciás orientációjú, a kor természettudományos irodalmára is kiterjedő könyvtárat hozott létre. A ference

Egyed a Batthyány család XIX. századi birtokszerzeménye volt, amelyet a Festeticsektől vásárolt meg. A kastély és a hozzá kapcsolódó Emma-dűlő a család történetének későbbi korszakát idézi, az itt megtelepedő Batthyány Emma, Batthyány Lajos miniszterelnök legidősebb lányának nevét viseli. A településen új kápolna őrzi Boldog Batthyány-Strattmann László ereklyéjét, így a hely a család modern kori lelki örökségéhez kapcsolódik. Egyed ma a történelmi folytonosság és a személyes

Harkány, gyógyfürdő A történelmi Baranya vármegyében fekvő települést is felölelő siklósi uradalmat a török felszabadító háborúk után szolgálataiért jutalmazott Aeneas Caprara tábornok családjától szerzi meg Strattmann Eleonóra. A hagyomány szerint 1823-ban, a környékbeli mocsarak lecsapolásakor egy Pogány János nevű jobbágy lábának meggyógyulásával derült fény a Harkánynál feltörő vizek gyógyító erejére. A településen az akkori birtokos, az európai látókörű Batthyány Antal J

Előkészítés alatt. Köpcsény kastélyában működött 1901 és 1921 között Boldog Batthyány-Strattmann László szemészeti kórháza. A modern orvostudomány eszközeit keresztény hivatástudattal ötvözve tízezreket gyógyított, sokszor térítésmentesen. A kastély így a XX. századi keresztény karitatív szolgálat egyik kiemelkedő európai helyszíne lett. A település ereklyehely, a gyógyítás és a hit összekapcsolódásának zarándokpontja. Köpcsényi kastély Keresztény Egyház Ereklyehely

Körmend a Batthyány család egyik legfontosabb dunántúli központja volt. A XVI–XVII. században protestáns szellemi központként működött, 1612-ben itt tartották a református zsinatot, amelyen Patay Istvánt választották püspöknek. A XVIII. században a család visszatért a katolikus hitre, és a város újra katolikus központtá vált. A Szent Erzsébet-templom barokk átalakítása Batthyány Lajos nádor nevéhez fűződik, ekkor került a Batthyány-Kinsky címer is a főoltárra. A város Boldog.

A Boldog Batthyány-Strattmann László Vallásturisztikai Útvonal Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Horvátország és Románia szakrális helyszíneit köti össze. Fedezze fel a Batthyány család gazdag vallási örökségét: templomokat, kolostorokat és a hit, a szolgálat, a tolerancia történelmi emlékeit. Zarándokút és kulturális útvonal egyben – közép-európai keresztény hagyomány nyomában.