Batthyány I. Ferenc Batthyány I. Ferenc a család történetének első részletesebben ismert életrajzú szereplője, felesége Svetkovics Katalin volt. Horvát bán, ugyanakkor a család törzsterülete az ő idejében tevődik át a horvát és dél-dunántúli részekről az ország nyugati határára. Részt vett a Dózsa-féle parasztfelkelés leverésében, valamint a mohácsi ütközetben, a jobb szárny vezérletét bízták rá. A mohácsi csatavesztés után rövid ideig Szapolyai Jánoshoz pártol, majd I. Ferdi

Batthyány III. Boldizsár Batthyány III. Boldizsár a család történetének egyik legnevezetesebb szereplője. Szülei Batthyány Kristóf (?-1570) és Svetkovics Erzsébet voltak. Francia és németalföldi tanulmányi útjáról az ország egyik legműveltebb főuraként tért haza, nyolc nyelven beszélt. Már szüleit is protestánsként lehet elkönyvelni és Franciaországban töltött két év alatt, (1560-1562) az ott dúló katolikus-hugenotta polgárháború élményei is a protestantizmus iránti elkötelez

Batthyány II. Ferenc Vannak feleségek akik inkább férjük miatt lehetnek ismertek, talán az ellenkezőt lehet elmondani Batthyány II. Ferencről, akinél nagyobb hírű szereplője történelmünknek felesége, Lobkovicz Poppel Éva (1585-1640). Batthyány III. Boldizsár és Zrínyi Dorica gyermeke. Protestáns szellemben nevelkedett és apjától eltérően róla határozottan kijelenthető, hogy a reformáció kálvini ágának volt képviselője. Vallási felfogása nyilvánvalóan mutatkozik meg az általa

Batthyány I. Ádám Batthyány II. Ferenc és Lobkovicz Poppel Éva gyermeke, a család történetének meghatározó szereplője. Legfontosabb döntése életének, amikor Pázmány Péter lelki útmutatása mellett alig húsz éves korában katolizál. 1630-ban II. Ferdinándtól kap grófi címet és ekkortól kamarásként szolgál a bécsi udvarban. Erős akaratú anyja akarata ellenében nemcsak a vallás kérdésében járta a maga útját: az elszegényedett, itáliai eredetű családból származó Formentini Auróráva

Batthyány II. Kristóf Batthyány I. Ádám és Formentini Auróra fia, huszonévesen, 1657-58-ban tesz európai utazást (Itáliában, Svájcban, a Német-Római Birodalomban jár), melyről az inasa által készített napló alapján van részletes tudomásunk. A kor főurai között meglehetősen tipikusnak számító peregrináció - gondoljunk Batthyány III. Boldizsár francia útjára -egyszerre volt zarándoklat, tanulmányút, diplomáciai küldetés, amely során az ifjú megismerhette és elsajátíthatta más o

Batthyány II. Ádám Batthyány II. Kristóf és Palocsai Mária fia. Apjával vett részt a török oldalán végzett akciókban. I. Lipót 1684-ben megkegyelmezett apjának és lemondása után fia, II. Ádám vehette át a dunántúli főkapitányi tisztséget. A török kiűzését eredményező háborúnak aztán ebben a minőségben kiemelkedő hadvezére lesz. Részt vette a legfontosabb harcokban, ott volt 1686-ban Buda visszavételénél, szerepet játszott Székesfehérvár és Kanizsa visszafoglalásában. Feltehet

Batthyány Lajos nádor Batthyány Lajos Ernő Batthyány II. Ádám és Strattmann Eleonóra fia, testvére a hadvezér Károly (1697-1772). A cseh arisztokrata családból származó Kinsky Teréziával (1700-1775) 1717-ben kötött házasságot, akitől négy fia is születik. Viszonylag korán elhunyt, a török elleni visszafoglaló háborúban aktív szerepet játszó, a családi tulajdont hódoltsági szerzeményekkel gyarapító apja, valamint további birtokokat szerző anyja révén hatalmas gazdagság örököse

Batthyány Károly József herceg Batthyány Károly Hunyadi Jánoshoz, Hadik Andráshoz, Görgey Artúrhoz fogható formátumú, példátlan módon figyelmen kívül hagyott szereplője korábbi hadtörténelmünknek. Batthyány Lajos nádor öccse, Batthyány II. Ádám és Strattmann Eleonóra fia,a családi hagyományoknak megfelelő katonai pályát futott be. Míg testvére a hátországban volt a monarchia támasza, Károly a harctéren. Batthyány Károly több háborújában harcolt, de legnagyobb szerephez éppen

Batthyány József érsek Batthyány Lajos és Kinsky Terézia (1700-1775) második fiúgyermeke, a nádor kedvenc fia. A humán és természettudományok egyaránt érdekelték, szónoki tehetsége már korán megmutatkozott. Az egyházi és világi jog tanulmányai végeztével határozta el, hogy a papi pályára lép. 1759-ben erdélyi püspök, 1760-ban kalocsai érsek lett, 1776-tól haláláig esztergomi érsek (a korabeli viszonyok szerint Pozsonyban székelő), ami azt jelenti, hogy a században egyedülálló

Batthyány Tódor Batthyány Lajos nádor és Kinsky Terézia (1700-1775) harmadik fiúgyermeke. Bátyjával, Batthyány József érsekkel szemben Tódor kimondottan prózai, praktikus beállítottságú volt. Tevékenységének fő vonalát a birtokaihoz kapcsolódó, szerteágazó vállalkozásaihatározták meg (bányászati, fémipari, textilipari),amit jól jellemez, hogy a németújvári uradalom és az ottani vasbányászat irányítását már apja életében átvette. Felesége Eszterházy Filippine (1734-1811), aki

Batthyány Ignác Batthyány Ignác a magyar művelődés és kultúra további fejlődését megalapozó XVIII. századi egyházfejedelmek fontos képviselője. Batthyány Ignác a család grófi ágának abból a pinkafői alágáról származik, amelyik majd Batthyány-Strattmann László (1870-1931) személyében fogja a hercegi címet megörökölni. Apja Batthyány Imre (1707-1774), anyja Anna Sauer von Krosiagh zu Ankerstein (1720–1764). A papi pályára lépő Ignác 1780-tól 1799-ig volt erdélyi püspök, a csalá

Herceg Batthyány-Strattmanna Fülöp Batthyány Fülöp az utolsó nemzeti nádor, Batthyány Lajos dédunokája, a hercegi címet nagyapján Batthyány Ádám Vencelen (1722-1787) keresztül, apjától Batthyány Lajos Józseftől (1753-1806) örökli. Anyja Pergen Márta Erzsébet (1755-1815). Fiatal korában nevelésében a legnagyobb szerepet egy jezsuita atya, bizonyos Fuxhoffer József játszotta. Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, a vasi insurgensek ezredes-kapitánya. Részt vett az 1809-es

Batthyány-Strattmann Gusztáv Batthyány Gusztáv az igazi világfi arisztokrata típusának megtestesítője volt. Batthyány Antal József (1762-1828) és Roggendorf Cecília fia. A 48-as szabadságharcban jelentős szerepet játszó testvérével, Kázmérral (1807-1852) külföldön, Bécsben, Milánóban tölti gyermekkora nagy részét. Gusztáv fő tartózkodási helye a 30-as évektől London és Anglia lesz, de 1849-ig többször is megfordul és huzamosabb ideig tartózkodik Magyarországon. 1838-ban nagya

Batthyány Kázmér Batthyány Antal József (1762-1828) és Roggendorf Cecília gyermeke, Batthyány Tódor unokája, fivére Batthyány Gusztáv (1803-1883). A család másik ágáról származó és meglehetősen távoli rokon Batthyány Lajossal együtt az 1848-49-es szabadságharc jelentős szereplője. Az anya gyermekeik fiatal éveiben hunyt el. Megfordul a hazai birtokokon is, de fiatal korában a legtöbb időt külföldön Bécsben és Milánóban tölti. A nagykorúságot elérő Kázmér fő tartózkodási helye

Batthyány Lajos Batthyány Lajos gróf a legismertebb Batthyány. Sajátos, hogy ehhez képest nem a család legjelentősebb szereplőit felvonultató, előkelőbb hercegi ágról, hanem a Batthyány I. Ádám(1610-1659) második fiától, Páltól (1639-1674) eredő grófi (vagy ifjabbik) ágról származott, annak is zsigmondi al-ágáról. Szülei Batthyány József Sándor (1777–1812) és a Lomniciai Skerlecz család sarja, Skerlecz Borbála (1779-1834). Apja ötéves korában hunyt el, édesanyjával, a könnyel

Boldog Batthyány-Strattmann László „Szeretem a hivatásom, a beteg megtanít Istent egyre jobban szeretni, s Istent szeretem a betegben, s a beteg többet segít nekem, mint én neki! Oly sok szívszeretetet adhatok, hisz a szegény betegek oly sok szeretetre vágynak. Adja Isten, hogy az ő dicsőségére sokaknak segíthessek. Megvigasztalhassam őket, s szívüket hozzád vezethessem!” A család grófi ágának pinkafői al-ágáról származó Batthyány-Strattmann László személyes törések és tragéd