A Batthyányak nemzetségéről

Batthyány: németújvári előnévvel magyar és birodalmi főnemesi (bárói, grófi és hercegi) család.

A Batthyány-család eredetét az Árpád-kortól követhetjük nyomon, ugyanis az Őrs vezér nemzetségéből származó Renoldot tekintik első ismert ősüknek. Az első település, melyhez kötődnek, Kővágóörs, viszont nevüket az 1398-ban adományként szerzett Battyán településről kapták. A legújabb kutatások kimutatták, hogy e szóban a magyar báty elnevezés rejtőzik, mely azt feltételezi, hogy a szó eredetileg birtokmegosztáskor megjelölt részt jelenthetett. Erre enged következtetni szópárja, az Öcsény településnév is.

A 16. század előtt Fejér, Veszprém és Somogy vármegyében, valamint Szlavóniában voltak jelentősebb birtokaik. I. Mátyás király idején emelkedett fel a család, 1481-ben címeradományt kapott, amit II. Ulászló király 1500-ban és a későbbi rangemelkedések is megújítottak. Ez az ősi címer elemeit tekintve a mai napig változatlan, a család által emelt épületek homlokzatain, támogatott kegyúri templomaik szószéke felett, őseik előtt tisztelgő obeliszk tetején, s még számos más helyen is megtalálható. „Kék pajzsban lenn természetes színű sziklaüregéből sörényes oroszlán fél testével kiemelkedik, szájában egyenes kardot tartva. A szikla tetején pedig fészkéből kiemelkedő, szétterjesztett szárnyú gödény (pelikán) látható, amint vérével táplálja három fiát. Sisakdísz: növekvő sárkány jobbjában kettős arany keresztet tart.” Jelmondat: „Quisqe suae fortunae faber”(Sisak és takarók nem lettek adományozva.) E száraz heraldikai leírást mennyire más hévvel jeleníti meg, lantjai húrjait pengetve, nagy költőnk, Balassi Bálint! „Íme, az pelikán az ő fiáért / Mint szaggatja szívét azoknak éltekért / Csak hogy élhessenek, szívéből ont ő vért. / Tekinthetdsze mellyét, nézd mely igen véres, / Fiaihoz szíve mégis mely szerelmes, / Hogy meghalni értek kész és nem félelmes.”A Németújvári és Szalónaki várra – több száz jobbágyfaluval együtt – Batthyány Ferenc királyi adományként tett szert 1524-ben, illetve 1527-ben. Ettől kezdve a család birtokainak súlypontja a történelmi Vas vármegyébe helyeződött át, e kortól eredeztethető németújvári nemesi előnevük használata. Talán alig van család, mely a vármegye későbbi történetével oly szoros kapcsolatban állt, mint a Batthyányak. A 16. századi Batthyány családfők közül kiemelkedik katonai sikereivel és tudománypártoló tevékenységével Batthyány III. Boldizsár. A család, amelynek tagjai a legmagasabb országos és vármegyei tisztségeket viselték, Batthyány György és Gáspár személyében 1628. február 21-én magyar bárói címet nyert.

A Körmendet megszerző Batthyány II. Ferenc fia, I. Ádám katolizálásával 1630. augusztus 16-án pedig elnyerte a grófi méltóságot, majd újabb uradalmak megszerzésével növelte a család birtokait. I. Ádám fiaival, Kristóffal és Pállal vált ketté a család hercegi és grófi ága. A grófi ág két ágazatra oszlik, megalapítói az 1728-ban elhalt Batthyány I. Zsigmond gróf két fia, II. Zsigmond, akitől a zsigmondi és I. Imre, akitől a pinkafői ágazat származik. Imrének három fia lévén ágazata újabb három ágra: József, II. Imre és János ágra oszlik.

Batthyány II. Ádám 1692-ben feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, s elsőszülött fiuk, mint a Strattmann-féle hitbizományi javak élvezője, 1755. december 3-án felvette a Batthyány-Strattmann nevet. A cseh hercegi rangot (primogenitur) Bécsben 1763. december 28-án katonai érdemeiért, majd 1764. január 3-án a birodalmi hercegi rangot és a hozzátartozó címert, pénzverési joggal együtt gróf Batthyány Károly József tábornagy nyerte el Mária Teréziától II. József és II. Lipót neveléséért. A hercegi címer lényegét tekintve megtartotta ősi elemeit. Változás az öt sisakon és sisakdíszeken van. „Az elsőn koronás ezüstoszlop, a másodikon a pajzsbeli oroszlán balra fordulva, a harmadikon vörös hercegi korona, tetején aranykereszttel, a negyediken a pelikán, az ötödiken pedig barna vesszőnyaláb ezüstkötelékekkel átkötve, belőle ezüst bárd és arany lándzsacsúcs nyúlik ki. Takarók nincsenek. Pajzstartók: a lándzsa csúcsa alatt a jobb oldalinál négyszögű, vörössel keretezett aranyzászlón koronás M.T. betűk láthatók. Az egész címert hercegi korona alatt hercegi hermelin palást övezi.” Jelmondata: „Fidelitate et fortitudine”, melyet másfél évszázad múltával dr. Batthyány-Srattmann László változtatott át hercegsége alatt „Fidelitate et caritate”-re. A hercegi címet azonban nem ő, hanem bátyja, Batthyány Lajos utódai vitték tovább Károly gyermekeinek korai halála miatt. Batthyány Lajos, a körmendi kastély átépíttetője 1751-ben nádori méltóságra emelkedett, akinek 1765-ben bekövetkezett halála után többé nem került magyar származású főúr a király utáni legmagasabb közjogi méltóságba. Lajos gyermekei közül Batthyány József esztergomi érsek, bíboros, prímási rangot ért el.

A család 19. századi tagjai közül a zsigmondi ágból származó Batthyány Lajos gróf emelkedik ki, aki az első felelős magyar minisztérium elnöke volt 1848-ban, majd egy esztendővel később 1849. okt. 6-án koncepciós per áldozataként aljas módon kivégezték. Említést érdemel a hercegi ágból származó Batthány Kázmér gróf is, aki a Szemere kormány külügyminisztere volt, a szabadságharc bukását követően távollétében halálra ítélték, hűen követte Kossuthot az emigrációba. A 20. század nagy egyénisége, hercegi cím viselője a pinkafői ágból származó Batthyány-Strattmann László volt, aki 1920-tól egy évtizeden keresztül, halálig ingyen gyógyította körmendi szemkórházában a rászorultakat. A”szegények orvosát” 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá II. János Pál pápa őszentsége.

„Helyükre kerülnek a legendák és a hiedelmek, s ma már világosan áll előttünk hiteles dokumentumokkal bizonyítva a család származása, felemelkedése, országos méltóságaival elfoglalt helye a politikai elit körében. A személyiségek mozgásterét a történelmi alternatívák harca határozza meg, lehetőségeit, miként sokban házasságait is, a geopolitikai helyzet … Sok, eddig kevéssé ismert összefüggés lett nyilvánvalóvá … Többet tudhatunk arról is, hogy a Habsburg uralkodóknak újra és újra fel kellett ismerniük, nem nélkülözhetik a magyar rendeket. Létrejöttek időleges kompromisszumok, és elgondolkoztató, hogy ami a Batthyány családot 17 – 18. században elkerülte, – a Zrínyiek, Frangepánok, Rákócziak tragédiája – az a kivégző osztag elé állított miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sorsában bekövetkezett.”
A Batthyányak minden nemzedékében akadt egy-egy olyan kimagasló személyiség, aki az osztályrészéül jutott nagy vagyonnal és hatalommal jól sáfárkodva, nem csak a saját és családja érdekeit szolgálta, hanem a nemzet ügyéért is komoly áldozatokat hozott.

(Dr. Nagy Zoltán: A Batthyányak nemzetsége Vas vármegyében – 15 nemzedék jeles személyiségei. Testis Temporis – Az idő tanúja 19., Körmend, 2007.)